- Born to love, You were born to shine.
- Nagyon jó - tapsolnak - Csak annyin javíts, hogy az elején ne bizonytalanodj el, mert úgy nem lehet az elején érezni a dal lüktetését.
- Jó lesz. Holnap imádni fogják.
- Oké - mondtam - alig várom. De kik fognak jönni?
-Hát, nagyjából mindenki.
- Kiket értetek a mindenki alatt?
- Mi, Riker és a barátnője, Ross és a barátnője, Ryland, Rocky, Lynch nagyiék, Ratliff nagyiék meg élő webkamerán nézik majd.
- K...ko...komolyan - böktem ki a kérdést - Nem sok ez egy kicsit?
- Ne izgulj, na. De most már menj aludni, holnap korán kell mennünk, hogy hamar végezz, és ne izgulj egész nap.
Másnap
Itt vagyunk, el se hiszem! Minden olyan fiatalos. Nagy üvegablakok, vidám színű szekrények. A termek ajtaja barátságos. A folyosó végén van egy asztal és ott várják a jelentkezőket. Egy nagy ajtó előtt van az asztal. Egy mosolygós hölgy fogad minket.
- Üdvözöllek! Hogy hívnak?
- Riley. Riley Ratliff - mondom egy kissé félve.
- Rendben. Te vagy a 10., az első csoporton belül az utolsó. Ne feledd. Gyere, bekísérlek az öltözőkhöz, a szülőket pedig megkérném, hogy itt várjanak.
- Ügyes leszel Riley!
- Sok sikert - mondták egyszerre.
A hölgy kinyitotta nagy ajtót és mikor beléptünk. Mikor beléptünk egy nagy függöny volt felhúzva, valószínűleg ott lesz a színpad, de mi nem láthatjuk. Bekísért az öltözőhöz.
- Rendben, akkor sok sikert!
- Köszönöm!
Alig akar telni az idő. Egyedül vagyok eben az öltözőbe, és amíg nem szólítanak itt kell lennem. Izgulok. Nagyon. Félek, hogy elszúrom. ( Riley ne félj, jó leszel). Kb. egy óra múlva benyit a kedves hölgy.
- Gyere, mindjárt e következel.
Kimegyünk az ajtón, útban vagyunk a színpadhoz.
- A szüleim hol vannak.
- Tudod, úgy csináltuk az egészet, mintha egy X-Faktor válogatás lenne. Ők egy külső térben vannak és egy TV-n nézik, a szereplésedet, de ne félj, közelről látják.
- Az szuper jó.
- Igen, ez idén most újítás.
- Kérjük a 10-est - kiáltják a színpad felől, majd egy fiú jött le a színpadról.
Felmegyek, kissé bátortalanul. Fülemnél a kis miki, de amint látom, van rendes miki is.
- Szervusz - köszöntött talán ránézésre Rowan Blanchard.
A zsűri 3 tagú volt, Rowanon kívűl még Martina Stoessel ( OMG) és Laura Marano ült. Mindegyikőjüket imádom.
- Mivel készültél - kérdezte Tini kedvesen.
- Elsőnek az R5-től a Love Me Like That-tel.
- Remek.
- Bemutatkoznál előbb vagy inkább először elénekelnéd - kérdezte Laura.
- Szerintem előbb inkább a 3 dalt elénekelném, mert már izgulok - mondtam nevetve és valamennyire oldottabban.
Elkezdtem a Love Me Like Thatot. Az elején nagyon izgultam, de mikor már feloldódtam és csak az ének járt az eszembe, már teljesen átadtam magamat a dalnak és énekeltem. Nem érdekelt, hogy nekik tetszik-e, az számít, hogy én élvezzem, és hozzam ki magamból a legtöbbet. Vége a dalnak. Vissza ide.
- Wáó! Remek volt - mondta Rowan.
- Köszönöm!
- Mi a második dalod címe - kérdezte Laura.
- Demi Lovatotól a Lo que soy.
- Hallgatjuk.
Elkezdtem ezt a csodás dalt. Az elején ettől nagyon féltem, mert mindig hamisan kezdtem, de most. Most egyszerűen szép és tiszta volt. Végre. Ross biztos örül, mert vagy 40x gyarkoroltuk együtt és még tegnap is elrontottam.
- Remek volt. A táncot szeretnénk most látni, utána pedig jöhet az utolsó dal - mondta Tini.
- Rendben.
Előadtam a táncot. Viszonylag könnyűt kaptam.
- Remek volt - mondta Laura - nagyon jó a mozgás technikád.
- Köszönöm!
- Akkor mi lesz az utolsó dalod címe - kérdezte Rowan.
- Martina Stoesseltől a Born to Shine
- Halljuk.
Nagyon nagyon izgulok, hisz az igazi előadó itt ül előttem és sejtelmem se volt, hogy ő lesz itt. Igyekszem, de szerintem rossz az egész. Csak éneklek és éneklek, míg vége nem lesz.
- Megmondom az igazat - kezdte Tini - te vagy az első ember, akitől hallom és nagyon imádtam. Nagyon jól előadtad.
- Ööö... Köszönöm!
- Akkor jöhet a bemutatkozás - mondta Laura.
- Hogy hívnak - kérdezte Rowan.
- Riley Ratliff.
- Az a Rarliff - kérdezte Laura - az R5 dobosa?
- Igen.
- OMG! Örülök, hogy megismerhetlek. És hány éves vagy.
- 14.
- Hallom beszélsz spanyolul - mondta Tini.
- Igen, az iskolába azt tanulom, és imádom.
- Ó, ennek nagyon örülök. De most akkor jöjjön a csoportos dal.
Bejött még 4 lány és 5 fiú, így voltunk 10-en.
- Húzzatok.
Egy srác, húzott is.
- Kaptok 5 percet, hogy megbeszéljétek.
Hátrább mentünk.
- Oké. Te - mutatott rám - énekled Demi részét, én Joet. Te - mutatott a mellettem álló szőke lányra - a másik lány részét, te pedig - mutatott egy vörös hajú srácra - Nick részét.
- Rendben megvan az 5 perc szerintem, úgyhogy kezdjétek.Elkezdtük. Mielőtt megkérdeznétek, hogy melyiket adtuk elő, már linkelem is
Fél óra múlva.
- Gyertek gyerekek a színpadra.
Felmentünk.
- Rendben. Akkor egy kis csöndet, mivel szeretnénk közölni az eredményeket. Tini kérlek.
- Köszönöm Rowan. Szóval ma itt 10 tehetséges gyereket láttunk, mindegyikőtök jó volt valamiben, de mi most két embert választhatunk, hisz idén is csak 12 fős osztály indul. Volt köztetek két nagyon tehetséges ember, akik igazán kiemelkedtek, de mi mégis igen sokáig tanakodtunk. Szóval, most mindenkinek adunk egy kártyát és egy borítékot. Mindenki csak a kártyát nézze meg és aki nemet kapott az mindenféle érzelem nyilvánítás nélkül menjen ki balra, jobbra pedig majd az a két ember aki igent kapott.
Elkezdték osztani a borítékokat és a kártyákat.
- Rendben. Akik a nemet kapták azokat megkérem most, hogy távozzanak, akik igent kaptak azok két percre még maradjanak.
Megnézem a kártyám. OMG! Rosszul látok. Erre az van írva, hogy igen. Kiment mindenki aki nemet kapott.
- Nos, ti ketten lesztek az új osztály tagjai ebből a csoportból. E-mailbe küldünk majd még információkat, de addig is üdv a csapatban.
Felálltunk a vörös hajú sráccal és kimentünk. Felvettek minket. El se hiszem. Kimentem a kijáraton és oda jutottam vissza, ahonnan bejöttünk. Stormie nagyi van itt, a többiek is valahol itt vannak, biztos vagyok benne.
- Nagyi - öleltem meg.
- Kicsikém! Hogy sikerült?
- Felvettek!
- Ó ez csodás! Gyere mondjuk el a többieknek.
- Várj nagyi! Meg akarom őket egy kicsit viccelni. Tegyünk úgy, mintha nem vettek volna fel. Oké?
- Rendben.
- Egyébként hol vannak?
- A büfénél.
- Gondolhattam volna.
- Szia kicsim - jött oda anya, és apa majd a többiek - na, bent vagy.
- Szerintem nem, de nézzétek meg a kis cetlit azon van.
- Nézzünk. Az van ráírva, hogy igen.
- Benn vagy - kérdezte Rydel nagy örömmel.
- Igen - mondtam majd a nyakába ugrottam.
- Tudtuk Riley, hogy bent leszel!
- Igen, még a Lo que soy-t is tisztán énekelted.
- Köszönöm!
Este grilleztünk, ünnepeltünk. Nagyon boldog vagyok és remélem az is maradok. Sokat várhattak kint, amíg benn voltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése