Végre itthon, hétvége. Ennél szebbet nem tudok elképzelni. Bár, a fejem eléggé fáj és őszintén mozogni is alig bírok. Na, meg ez az undorító köhögés. Bla.. Utálom. Állandó köhögés, még a mondatomat se fejezem be, de már köhögés. De, még anyuék alszanak, szóval remélhetőleg semmit nem hallottak az én köhögési "operámból", amit az este adtam elő - ha ezt előadásnak lehet nevezni-. Nos, hogy a tárgynál maradjak reggel hét körül vagyunk és lassan már 15 perce köhögök, de még hangosabban, mint este. Lemegyek a nappaliba, egy kis TV-t nézni, de most már olyan hangosan köhögöm, hogy ajtó csapást - nem is csapás, inkább amolyan a huzat becsapta - hallottam. Betegségem kapcsán, szerintem a kiránduláson este nem öltöztem a mólón elég melegen és elkaptam valamit. A TV előtt ülök, mikor anya toppan be a nappaliba, majd pár másodperc múlva apa.
- Riley, te köhögsz ilyen csúnyán - kérdezte anya, majd leültek mellém.
Erre csak egy köhintés, volt a válasz.
- Szóval igen - mondta apa - lázad van - kérdezte.
- A fejem eléggé fáj, de nem panaszkodom.
- Attól még egy kis lázmérés nem árt - javasolta apa, majd elindult a lázmérőért.
- Vedd el a hajadat légyszíves a füledből - mondta apa.
Betett valami fülhőmérő szerűséget. Nem tudom minek ez a felhajtás.
- 38,9. Ez elég magas - mondta apa rosszallóan - megyek hívom az orvost. Te pedig szépen betakarózol és pihensz.
- Én meg csinálok valami reggelit - mondta anya mosolyogva - a konyhából úgyis rád látok.
Kb. fél óra múlva megjött az orvos, aki megállapította, hogy kezdődő influenza szerűség, de még nem nevezné influenzának. Szuper. Szóval most egy ideig itthon leszek teljes felügyelet alatt. Reggelire palacsinta volt, de alig bírtam belőle valamit enni.
- Riley kicsim! Ez a kedvenced, legalább apránként egyél belőle.
- Oké, de most nem bírok többed. De egy kis kakaót szívesen meginnék - mondtam viccesen.
- Na, az jó, ha tudsz inni - mosta apa megkönnyebbüléssel az arcán - ha nem tudnál még azt se, akkor mehetnénk a kórházba.
- Azt nem!
- Hát igen.
Pár nap múlva elkezdtem még csúnyábban köhögni. Köhögni? Inkább olyan volt, mint a kutyavonyítás, és beszélni is alig tudtam.
- Riley drágám annyira sajnállak - mondta anya.
Ezalatt a 3 nap alatt már az egész család itt volt, és apuékkal minden este filmezünk meg beszélgetünk. Tök jó.
Most vissza a jelenbe. Ma már egy kicsivel nyugodtam napom volt, de az orvos javasolta, hogy még négy-öt napot maradjak itthon. Nem is baj. Anyáékkal olyan jól szórakozok. Ma Activityztünk, ami nagyon vicces volt. De a betegség elég gáz, még a torkom mindig nagyon fáj, ami szörnyű. Étvágyam van, de enni mégis keveset tudok. Anya szerint simán lement rólam 5 kiló - persze nem rossz indulatból mondta, csak sajnál, hogy ilyen rosszul vagyok-. Holnap Ratliff nagyiékhoz megyünk, pontosabban a tengerparti nyaralójukhoz és ott leszünk 2-3 napot, majd haza jövünk, Ryland is megjön, amit nagyon várok, mert megígérte, hogy elvisz gippel a tengerparton. Szóval izgi lesz. Várom már.
Jaj és képzeljétek! A táborba mehetek, és nagyon várom, júliusba lesz Buenos Airesbe. De viszont apáék hamarosan, vagyis 2015 januárjában mennek koncertezni kb. év végéig.
Szóval nemsokára irány a tengerpart :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése