Éppen vacsorázunk. A villámmal kotorászok az ételben, de nem eszek. Daven jár a fejem, amiről anyáék még nem is tudnak. Annyira hiányzik - Riley, hogy hiányozhat egy ember, akit alig ismersz-mondja a lelkiismeretem. Lehet igaza van, de akkor is. Mélyen a szívemben egy nagyon különleges érzésem van iránta, amit mondjuk Jackékkel nem érzek. Folyamatosan az együtt töltött négy nap eseménye pörög le a fejemben.
- Riley - szól anya
Semmi válasz.
- Riley - mondja még egyszer.
Semmi válasz.
- Riley válaszolj már anyádnak - mondja apa - vagy ez valami új tini szokás?
- Ö... Tessék?
- Riley mi van veled - kérdezte apa - mostanában mindig csak álmodozol.
- Csak...
- Egyél, aztán meg mehetsz Jackékkel.
- Okés.
Megettem a salátát, majd felrohantam a táskámért. Lefele egy kicsit megálltam a lépcsőn hallgatózni.
- Hagyd már Ell.
- De mindig csak álmodozik.
- Nem látod rajta, hogy szerelmes - kérdezte anya - mi is ilyenek voltunk. Kezdtük először a poénkodással, utána már ezek a beteg poénok elmaradtak és álmodoztunk, majd végre elkezdtünk járni és most itt vagyunk.
- Igazad lehet.
- Na, látod.
- Sziasztok!
- Mész is - kérdezte apa.
- Aha. Majd kilenckor jövök.
- Jól van, menj csak - mondta anya mosolyogva .
- Sziasztok!
Elindultam biciklivel a suli felé, mivel ma este a suli tornatermében fellép a bandánk, pontosabban még nem vagyunk banda, lényeg, hogy együtt lépünk fel, mert a suliba jótékonysági bál lesz és úgy gondoltuk fellépünk. Most így gondolkodva most jut eszembe, hogy anyáéknak nem is szóltam.
Gyorsan előkapom a mobilom és tárcsázom anya számát.
- Szia kicsim! Mi a baj?
- Semmi, csak elfelejtettem szólni, hogy ma este a suliba a jótékonysági bálon fellépünk.
- Tudom.
- Honnan?
- Majd elmesélem, te csak menj.
- Ok. Gyertek.
Gyorsan tekerek a sulihoz. A biciklit bedobom a bicikli tárolóba, majd sietve az öltözőbe mentem. Átvettem a ruhámat, amibe fel fogunk lépni, majd egyeztetés.
- Rendben, akkor az első a My Stupid Heart Demi Lovatotól. A második szintén Demitől a Lo que soy, a harmadik ugyan ez csak angolul a This is me. Utána a Let it go aztán a The Vampstől a Somebody to you. És vége. Ennek kb. kilencre lesz vége. Oké?
- Oké - vágjuk rá egyszerre.
Visszamegyek az öltözőmbe. Idegesen járkálok le-fel. Jaj, de jó lenne, ha itt lenne Dave. Megcsörren a telefon. A képernyőn Dave neve világít.
- Halló!
- Szia!
- Szia!
- Hogy vagy?
- Izgulok.
- Miért - kérdezi.
- Ma kell fellépnem a suliba a jótékonysági bálon és eléggé félek.
- Ugyan. Jó leszel. Majd megnézlek.
- Hogy érted?
- Majd meglátod - mondta.
- Riley, gyere.
- Mennem kell.
- Oké. Majd beszélünk. Hiányzol.
- Te is nekem. Szia!
Vonal bontása
Gyorsan rohanok a színpadi feljáróhoz. Félek egy kicsit. Rövid, térdemig érő narancssárga ruhám kissé meglibben a nagy rohanásban. Felmegyünk a lépcsőn. A mikrofon már a színpadon, fények felkapcsolva. Tekintetem megragad a közönségen. Elöl van az egész család és Dave is. Most már mindent értek. Megszólal a háttérzene és elkezdjük az első dalt. Olyan, mintha ének közben repülnék. Megfelejtkezek mindenről, és csak énekelek.
Így ment ez kilencig. Ezután már másé volt a színpad. Bementem az öltözőmbe. Leülök és csak nézek a tükörbe. Megcsináltam, megcsináltam, hajtogatom magamban.
*kop-kop*
- Szabad - mondom.
- Szia kicsim - mondja anya.
- Szia anya!
- Nagyon jó voltál. Így jössz haza vagy átöltözöl.
- Szerintem így. Egyébként Dave hogy került ide?
- Szerinted nem vettem észre, hogy mi van kettőtök között?
- Hát...
- Nekem eléggé feltűnt.
- Ó...
- Na, jó menjünk.
- Egyébként Dave kinél is lesz este?
- Egy rokonához jött eredetileg, felhívtuk és itt termett. Szóval ne aggódj.
- Oké - mosolygok rá.
Kimentünk a kocsihoz, majd elvittük Davet is a rokonához. Kiszálltam vele két percre.
- Amikor beszéltünk nem voltál egyértelmű - mondom neki.
- Miben is?
- Járunk- e vagy nem. Egy igen és rohantunk. Ez nem egy biztos szó volt.
- Akkor ez talán az lesz - mondja majd megcsókol.
Akkor váltunk el egymástól, mikor Rocky kiszólt a kocsiból.
- Most már elég lesz a szerelmeskedésből - mondja röhögve.
- Hallom várnak - mondja.
- Úgy tűnik.
- Majd beszélünk.
- Igen.
Majd egy öleléssel elbúcsúztunk egymástól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése